A Lycosidae (farkaspókok) családján belül a Hogna nem egyetlen képviselője hazánkban.
A nőstények csáprágóik vöröses barnától a feketéig változnak, szemeik feketével keretezettek.
Előtestük barna, széles krémszínűtől a narancsosig változó középső sávval, ami a szélső-felső szemek vonalától ered és a pofa elülső széléig tart.
A középső sáv majdnem teljes hosszában olyan széles, mint a középső szemek közti szélesség, legszélesebb a feji résznél és sötét sugárirányú sávok tartanak az oldalsávok felé.
Oldalsávjuk széles, krémszínűtől a sárgáig változó, szegélye csipkézett.
Az utótest háti olala a barnássárgától a világosbarnáig változhat.
Sötétbarna szívfoltjuk világos sárga kerettel és sötétbarna párosan elrendezett foltokkal a hátulsó részen.
Az utótest hasi oldalának színe a sötétbarnától a feketéig változó a hasi barázdától a szövőszemölcsök alapjáig, az oldalakon pedig krémszínűtől a fakó barnássárgáig.
Lábaik sárgásbarnák, felületükön sötét minta nélkül.
A IV. lábíz alsó felületén határozott sötét mintázat található.
A III. ízen kevésbé markánsak ugyan ezek a minták.
Az ajkak és a tapogatók csípőízületei sötétbarnától a feketéig változnak, utóbbiak végei sárgásak.
A mellpajzs és a csípők színe sötétbarna vagy fekete.
Testhosszuk kb 12,5-25mm.

A hímek előteste barna, sötét sugárirányú sávokkal a sárgástól a narancsos sárgáig változó széles középső sáv felől.
Széles, csipkézett szélű sárgás vagy narancsos oldalsávokkal, külső szegélyük néha elérik az előtest szélét.
Az utótest háti olala barnássárga, sötétbarna szívfolttal, ennek kerete halvány sárga, valamint a folt felének megfelelő sötét foltokkal a szegélyen.
Az utótest világos területei világosbarnák.
Az utótest hasi oldala krémszínűtől a sárgásig változik, sötétebb minta nélkül.
Lábaik világosbarnák, felületükön sötét gyűrűk nélkül.
Alsó felületük világosabb sárga, sötét szalagokkal a IV. lábízen.
Az ajkak és a tapogatók csípőízülete sárga, sötét minta nélkül.
A mellpajzs és a csípők sárgák.
Testhosszuk kb 9-18mm.

Nagyméretű farkaspók, északi elterjedési határát az Alpok déli szegélyénél éri el.
Előnyben részesíti a meleg, száraz környezeteket.
Megtalálható száraz füves és nyílt fás pusztákon.
Nappal aktívak.
A párzás ősszel történik, ezután a nőstény egy sekély mélyedést ás, ott készíti el kokonját.
A fiatal egyedek decemberben kelnek ki a kokonból, de a telet az anyjukkal töltik, majd április-május folyamán szélednek szét.