Röviden a pókokról
2020. február 02. írta: Phoenicia

Röviden a pókokról

Földünk ismert pókfajainak száma 40000 faj körül van, melyből hazánkban nagyjából 750 faj található meg.
Elő- és utótestüket vékony nyél választja el egymástól. Szemeik 6 vagy 8 pontszem, melyek családra jellegzetesen helyezkednek el.

Kivétel nélkül szőnek hálót (táplálékszerzési - rögzítési célzattal, lakóüreg kibélelésére - stabilizálására, vagy ivadékgondozáshoz).
Ragadozók, de életmódjuk nagyon változatos.
Javarészt talajlakók vagy alacsonyabb lágyszárúakon élnek, de akadnak köztük lombkorona szinten, sőt még víz alatt élő fajok is.

Táplálékszerzési módjuk is különböző az egyes családok esetén.
Közismert a szép, nagy kerekhálót szövő keresztespókok családja. Ők nem vadásznak, a fogóháló szolgál a táplálék elfogására.
Hasonlóan ismertek a farkaspókok családjának egyes tagjai a földbe ásott lakóüregükkel és "lerohanó" vadászati stratégiájukkal.
Talán leginkább az ugrópókokkal békélnek meg az emberek piciny termetük, kíváncsi természetük és bájos, hatalmas szemeik végett.

Az előtesthez kapcsolódó első pár függelékük a csáprágó, amely alapíze és csípőkarma két különböző elhelyezkedésű és működésű.
Az ősibb, nálunk mindössze két családdal rendelkező négytüdős pókoknál az alapízek a fejtor folytatásaként előre irányulnak.
A hosszú csípőkarmok egymással párhuzamosan működnek.
A többi hazai család esetén a fejtorra függőlegesen állnak az alapízek és egymással szemben működnek a csípőkarmok.
A csáprágó méregmiriggyel felszerelt, zsákmányszerző szerv.

A csáprágók mellett vannak a tapogatólábak, amelyek a járólábaknál rövidebbek.
A fiataloknál és a nőstényeknél ezek lábszerűek, nevüknek megfelelően tapogatásra szolgálnak.
Az ivarérett hímek esetében ezek párzólábként működnek.
Párzáskor ezekből juttatja át a hím a spermát a nőstények ivarnyílásába.
A párzóláb és a nőstények ivarnyílásánál található ivarlemez fajra jellemző, a pókok biztos faji azonosítása többségében ezeknek az alaktani vizsgálatával végezhető el.
Főként a nagyobb méretű pókok esetében lehet habitus és mintázat alapján azonosítani őket.

A pókok váltivaru állatok, megtermékenyítésük belső.
A nőstények selyemszövedékbe csomagolt petecsomókat készítenek.
A fejlődés a kokonban (petecsomó) lévő petékben zajlik.
Első vedlésük után hagyják el a biztonságot nyújtó lakot kifejlett pókokhoz hasonló kinézetű fiatalokként.
Sorozatos vedléssel érik el kifejlett állapotukat.
Érdekesség, hogy pl. egy leszakadt, sérült láb a vedlések alkalmával újra elkezd nőni.

A potroh végén találjuk a pókok fonószemölcseit, melyek szintén fontos segítséget adnak a családok felismerésében.
Az eredetileg négy pár fonószemölcs helyett a legtöbb esetben csak hármat láthatunk.
Néhány családnál megfigyelhető egy egységes vagy középen kettéosztott lapos szövőlap (fonálszűrő), amely az első pár fonószemölcs maradéka.

A hazánkban élő pókok java részének teljes élettartama 1 év, de élnek nálunk 2-3 évig fejlődő fajok is.
A zugpókok családjában fordulnak elő a legidősebbek, melyek akár 6-7 évig is élhetnek.

Hazánkban mindössze 19 pókfaj védett.
Élőhelyeik megőrzése kiemelten fontos!
Pl: dolomit-sziklagyepek, bokorerdők, homok- és szikespuszták, ősnádasok, mocsár- és láprétek.

A bejegyzés trackback címe:

https://pokaszcsaj.blog.hu/api/trackback/id/tr4915451760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása