A hunyópókok (Sparassidae) családján belül a Micrommata nemzettséghez tartozik.
Palearktikus faj, egész Európában megtalálható.
A világon hat faj él ebben a nemzetségben, hazánkban egyetlen faj képviseli.
Nagy testű, fürgén mozgó pókok.

Első sor szemük előrefelé, hátsó pedig hátrafelé ívelt.
Csáprágójuk vájulata fogazott, ízesülési dudorja (condylus) csupasz .
A nőstények tapogatói fésűs karomban végződnek.
Minden pár járólábuk nagyjából egyforma hosszúságú.
Az utótest hosszabb, mint amilyen széles és hasi irányban lapított.

A fajnál jellemző ivari kétalakúság figyelhető meg a test alakját és színezetét tekintve.
A nőstények testhossza 12-16,5 mm.
Teljes testük zöld, előtestük sötétebb, mint az utótest, ami ovális alakú, rajta jól kivehető szívfolttal.
A hímek testhossza 7-10 mm.
Előtestük zöld, utótestük karcsú, sárgás színű, rajta három vörös hosszanti sávval (egy középen és kettő oldalt).
Fiatalon világos okker színűek, vörösesbarna foltokkal.
Az előtesten található sötét foltok egy szegélyt, egy középső hosszanti sávot és köztük csíkokat képeznek.
A nőstények növekedésük során fokozatosan érik el végső zöld színüket minden egyes vedléssel.
A hímek a vörös színezetüket csak az utolsó vedlésükkor nyerik el.

Nappal a növényzetben tartózkodva, a levelek alján ülnek és prédára lesnek.
A nőstények nyár közepén pár levelet összeszőnek, amibe a kokonjukat zárják és őrzik.
A kis pókok nyáron kelnek ki, kétszer telelnek át, majd a harmadik év kora tavaszára fejlődnek ki teljesen.
Leginkább növényeken és cserjéken tartózkodnak erdőszéleken és tisztásokon.